A DQ4HDAB projekt célja, hogy támogassa Magyarország felkészülését az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) bevezetésére, különösen a jövőbeli Health Data Access Body (HDAB) feladatainak megalapozásával.
A projekt keretében létrehozott portál célja, hogy a polgárokat, az
adatbirtokosokat és az adatfelhasználókat segítse az EHDS működésének
megértésében.
Mi az EHDS
Az európai egészségügyi adattér (angolul: European Health Data Space, EHDS) egy új keretrendszer, amelynek célja az egészségügyi adatok biztonságos és hatékony cseréjének és felhasználásának lehetővé tétele az EU tagállamok között kutatásra, innovációra, közegészségügyi döntéshozatalra és más közérdekű célokra.
Az EHDS célja, hogy javítsa az egészségügyi ellátást azáltal, hogy biztosítja az egészségügyi adatok határokon átnyúló megosztását mind a betegellátás, mind kutatási és más felhasználási célok érdekében.
Elsődleges felhasználás
Az elsődleges felhasználás azokat az eseteket jelenti, amikor az egészségügyi adatok közvetlenül a beteg ellátását szolgálják: diagnózis, kezelés, gyógyszerfelírás, ápolás vagy rehabilitáció érdekében. Az EHDS célja, hogy ezek az adatok a betegek és az egészségügyi szakemberek számára gyorsabban, elektronikusan és határokon átívelően legyenek elérhetők, javítva az ellátás minőségét és folyamatosságát. A betegek emellett kontrollt gyakorolhatnak adataik felett: hozzáférhetnek, megoszthatják, helyesbíthetik vagy korlátozhatják azok megtekintését.
Másodlagos felhasználás
Az elektronikus egészségügyi adatok másodlagos felhasználása az, amikor az adatokat nem közvetlenül a beteg ellátására, hanem kutatásra, fejlesztésre, statisztikai elemzésre, egészségpolitikai döntéshozatalra vagy más közérdekű célokra használják fel.
Az adatokhoz csak szigorú adatvédelmi garanciák mellett, ellenőrzött, biztonságos környezetben lehet hozzáférni, tilos a természetes személyek azonosítása. Az engedélyezést minden országban a kijelölt szervezet (angolul: Health Data Access Body, HDAB) végzi, biztosítva, hogy az adatok felhasználása valódi társadalmi hasznot szolgáljon.
A másodlagos felhasználás célja az egészségügyi adatok anonimizált vagy álnevesített formában történő újrafelhasználásának megerősítése kutatás, innováció, közegészségügy és politikaalkotás céljából, ezzel társadalmi és gazdasági előnyöket generálva.
Melyek az EHDS rendelet szerinti másodlagos
felhasználás lehetőségei, előnyei?
- Könnyű és gyors adathozzáférés és tájékozódás az adatok
minőségérõl és elérhetőségéről, - előrelépés egyes betegségek kutatása terén,
- új egészségügyi megoldások, innovációk kidolgozása,
- népegészségügy, betegbiztonság, egészségügyi rendszerek
működésének fejlesztése, - megbízható alapok egyes szakpolitikai döntések meghozatalához.
Vonatkoznak rám az EHDS rendelet szerinti
kötelezettségek?
- A természetes személyek (beleértve az egyéni kutatókat), valamint a mikrovállalkozásnak minősülő jogi személyek mentesülnek a rendeletben meghatározott, az adatbirtokosokra vonatkozó kötelezettségek alól. A tagállamok azonban ezen, a joghatóságuk alá tartozó adatbirtokos kategóriákra is kiterjeszthetik a rendelet által meghatározott kötelezettségeket.
Milyen adatok alkalmasak másodlagos
felhasználásra?
- Elektronikus egészségügyi dokumentáció,
- adminisztratív adatok,
- kutatási adatok,
- viselhető eszközökből és mobil alkalmazásokból származó adatok.
Melyek az elsődleges felhasználás előnyei?
- Hatékonyabb és biztonságosabb ellátás: az orvosok azonnal hozzáférnek a releváns egészségügyi adatokhoz, így pontosabb és hatékonyabb a kezelés.
- Kevesebb papír, kevesebb adminisztráció: a vizsgálati eredmények,
receptek és beutalók elektronikusan jelennek meg. - Egységes adatok belföldön és külföldön: Magyarországon az EESZT már jól működik, az EHDS pedig lehetővé teszi, hogy ugyanezekhez az
adatokhoz más uniós országokban is hozzáférjenek az egészségügyi
szakemberek. - Könnyebb másodvélemény: egyszerűen megoszthatók az adatok akár
külföldi szakorvossal is, ami segíti a pontosabb diagnózist. - Teljes állampolgári kontroll az adatok felett: az érintett bármikor
belenézhet, kiegészítheti, javíthatja az adatokat, vagy korlátozhatja, hogy ki láthatja az egészségügyi adatokat. - Biztonságos digitális adatcsere: uniós szinten szabványos és védett
rendszer.
Jogok az elsődleges felhasználás során:
- hozzáférés az egészségügyi adatokhoz,
- az adatok másolatának letöltése,
- a hozzáférés korlátozása,
- tájékozódás, ki fért hozzá az adatokhoz: hozzáférési napló megtekintése,
- a dokumentációba történő saját adatbevitel (pl. saját pulzusmérések adatai),
- meghatalmazás adása az adatokhoz való hozzáférésre,
- helyesbítés kérvényezése.
Melyek a másodlagos felhasználás előnyei?
Ugyanazok az adatok, amelyek az orvosodnál a gyógyítást szolgálják,
segítenek abban is, hogy a jövőben jobb egészségügyi rendszer és
hatékonyabb kezelések legyenek elérhetők.
- Jobb kezelések és új gyógyszerek: az adatok elemzésével a kutatók könnyebben találnak megoldást betegségekre, így gyorsabban juthatunk hatékonyabb terápiákhoz; a valós adatok alapján fejlesztett eljárások, eszközök és algoritmusok pontosabb diagnózist és jobb minőségű ellátást eredményeznek.
- Jobb döntések az egészségügyben: az országos programok (pl.
szűrések, megelőzés, járványkezelés) megbízhatóbb adatokra épülnek. - Adatok biztonságos elemzése: a kutatók és más felhasználók nem ismerhetik meg a személy kilétét, csak anonimizált vagy álnevesített adatokat, biztonságos és ellenőrzött környezetben.
Fontos, hogy a másodlagos felhasználás nem egyénekre, hanem nagy csoportokra fókuszál – például hogyan terjed egy betegség, melyik típusú kezelés eredményesebb az adott betegségre.
Jogok a másodlagos felhasználás során:
- Adatok védelme: a kutatók és más felhasználók nem láthatják a személyes – azonosító adatokat – az információkat csak anonimizált vagy álnevesített (pszeudonimizált) formában érhetik el, biztonságos és ellenőrzött környezetben.
- Visszaélések kizárása: a másodlagos felhasználás soha nem történhet reklámcélra, biztosítási vagy hitelbírálati kockázatelemzésre, illetve olyan döntésekhez, amelyek egyénileg hátrányosak lehetnek az egyénre.
- Ellenőrzött, biztonságos adatkezelés: az adatokhoz való hozzáférés mindig egy biztonságos, ellenőrzött környezeten (biztonságos adatkezelési környezet) belül történik, ahol minden művelet naplózásra kerül.
- Átláthatóság: az adatfelhasználók csak akkor kaphatnak engedélyt, ha pontosan leírták, milyen célból kérik az adatokat, és ezt az engedélyező szervezet (Health Data Access Body, HDAB) jóváhagyta.
- „Opt-out” lehetőség: az EHDS alapján az érintett eldöntheti, szeretné-e, hogy a személyes egészségügyi adatait másodlagos célra felhasználják.